Cikkeim

Az Európai Unió létrejötte a második világháború után indult el, de az egységes európaiság gondolata szinte végig kíséri egész történelmünket. 1951-ben Jean Monnet és Robert Schuman kezdeményezésére létrejött az első nyitott közösség, majd 1957-ben a Római Szerződés aláírásával létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai Közösség tagországainak száma fokozatosan nőtt: 1973-ban kilencre, 1981-ben tízre, 1986-ban tizenkettőre, majd 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország belépésével tizenötre bővült. Ebben az integrációs folyamatban újabb nagy lépést jelent a kelet-európai bővítés, melynek eredményeképp május elsejétől Magyarország kilenc állammal együtt a közösség teljes jogú tagjává válik. Boldogságunkat viszont sok vélemény próbálja elvenni, vagy elhalványítani, többen figyelmeztetnek bennünket, ne higgyük azt, hogy a csatlakozással itt lesz már a Kánaán. Bizonyára igazuk is van, az integráció egy szükségszerű folyamat eredménye, de csak hosszútávon fogjuk érezni ennek hatását életünkre nézve. De úgy gondolom, nekünk keresztényeknek nem ez a reménységünk, a mi életünk Jézus Krisztus kezében van.

Elolvasom »

Valószínű, hogy témánk kapcsán sok újat nem tudok mondani, hiszen már a vasárnapi iskolától fogva megtanultuk, hogy sáfárok vagyunk, mindenünket az Úrtól kaptunk, amelyekkel el fogunk számolni az utolsó napon. Az elmélettel talán nincs is olyan nagy probléma, inkább a gyakorlattal. Gyakran kibúvókat keresünk, hogy miért ne adjunk. Megmagyarázzuk, hogy az Újszövetség már nem ír elő törvényt a tizeddel kapcsolatban, és csak feleslegünkből dobunk filléreket a misszióra, a szegényeknek. Közben saját javainkat gyarapítjuk, házakat építünk, új autót vásárolunk.

Elolvasom »

Ha csak a puszta számokat nézzük, már az is elképesztő. Az 1878-ban alapított klub 14 bajnoki címet, tíz kupagyőzelmet, 14 angol szuperkupa győzelmet, két Bajnokok Ligája győzelmet, 1 KEK-győzelmet tudhat magáénak. A csapat a világ legnagyobb költségvetésével dolgozó fotballklubja. 2000-ben az éves bevétele 117 millió font volt. Manchester United: egy vallás – olvasható a 67 ezer férőhelyes stadion mellett található klubtörténeti kiállításon. Természetesen ez a mondat túlzás, de mégsem áll olyan távol egymástól a sport és hit, szeretném bebizonyítani. Talán kevesen tudják, hogy a csapat lelkigondozója egy baptista lelkipásztor, az 54 éves John Boyers. Vele készítettem interjút az Old Traffordban.

Elolvasom »

A címben lévő idézet az Ószövetség utolsó verséből származik. Malakiás próféta a Messiásról jövendöli az atyák és a gyermekek kapcsolatának helyreállítását. Ugyanez a prófécia a Lukács evangéliumában is megtalálható, ahol az evangélista a prófécia beteljesedését látja Jézus Krisztus eljövetelével.

Elolvasom »

2001. szeptember 11-e óta az Egyesült Államok külpolitikáját a terrorizmus-ellenesség határozza meg. Ám az elmúlt hónapokban egyre többet hallani arról, hogy itt igazából vallásháborúról van szó. Bush az Irak elleni akció során gyakran keresztény küldetésről beszélt. Januárban a kongresszusi üzenetében hangsúlyozta: „Isten velünk van a harcban, ami a Gonosz erői ellen folyik.” Ezt a véleményt neves keresztény vezetők is erősítették és hirdették szószékekről és a médián keresztül. A világsajtó természetesen ezeket a kijelentéseket felnagyította, s egy újabb támpontot adott a keresztény hit, s egyes egyházak elleni érzéseknek.

Elolvasom »

Mostanában gyakran olvasható jelző a közszolgálati televiziók interaktiv valóságshowiban a „jó fej”. Kiemelt díjas SMS üzenetekben minősitik így a nézők az utcáról bekerült sztárokat. S a közvélemény hangja az igazság hangja rosszul értelmezett demokráciánkban. Mintha az igazság, a jóság szavazás kérdése lenne. Mai „Való-világunkban” egyre inkább az lesz érték, amit sokan értéknek tartanak. Sajnos ez a „sok” nem is sejti, mennyire manipulálva van szabad véleménye.

Elolvasom »

Már hetek óta tart a készülődés, mindenki vásárol. Mindent meg lehet kapni, a meghosszabbított nyitva tartású, feldíszített üzletek zsúfolásig telve áruval. Az emberek futnak, tülekednek, kezükben kisebb-nagyobb csomagokkal készülnek a szeretet ünnepére. Jó üzlet a karácsony a kereskedõknek, a forgalom a többszörösére emelkedik december hónapban. A gyerekek játékokat kapnak, a kislányok Barbie babát, beszélõ Teletubbies-t, Disney-s játék étkészletet, Harry Potter-könyveket; a kisfiúk nagykerekû távírányítós autót, Action Mant, Pokémonos memóriajátékot, vagy lézerkardot. A gazdagabbak számítógépnek, hifitoronynak vagy mobiltelefonnak örülhetnek, a felnõttek ruhanemût, illatszert, könyveket ajándékoznak egymásnak.

Megjelent: JelIge 14. szám, 2001. december

Elolvasom »

„A valóság azoknak való, akik nem bírják a drogot” – kiáltja bele egy graffitiszöveg a világba. Miről is van szó? Arról, hogy az élet jelentéktelen, vagy bocsánat a kifejezésért, „szar”, az ember pedig nem más, mint a „szénmolekulák obszcén eltévelyedése”. Legalábbis sok fiatal számára ennyi. Mindenütt önzés, hazugság, stressz, igazságtalanság, magas elvárások, megromlott kapcsolatok. Iszonyatosan üres az élet. Te is beállhatsz a karrierista menedzserek sorába – ha kedved és tehetséged van hozzá. De valóban ezt akarod? Elveszel egy több mint hatmilliárd fős emberbolyban, s ha azt hiszed fontos vagy, tudd meg, senki sem pótolhatatlan. Igaza van a Prédikátornak: „Láttam, hogy mindaz, amit véghez visznek a nap alatt, csak hiábavalóság és hasztalan erőlködés.” (Préd.1.14) Mitévő legyen az ember? Próbálja mégis azt hazudni magának és környezetének, hogy az „élet szép”, hogy az egésznek van valami értelme? Vagy hagyja el ezeket a buta kérdéseket, s próbálja élvezni a napot: „carpe diem”?

Elolvasom »

Földünk az utóbbi kétszáz évben kezdett „zsugorodni”. Kezdetben a közlekedés felgyorsulása, a tömegközlekedés beindulása tágította ki az emberek életterét, majd az információs eszközök – a távíró, a telefon, a rádió, a televízió, az Internet – elterjedése hozta közelebb egymáshoz a világon élőket.

Elolvasom »

A történelem középpontjában egy kérdés áll, amit Jézus Krisztus tett fel tanítványainak: „Kinek mondanak engem az emberek?”  (Mk.8.27.) Már akkor is megoszlottak a vélemények a kortársak között. Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, valakik pedig egy prófétának hitték. Ez a kérdés foglalkoztatta az első századok teológusait is. Volt, aki Istenhez hasonlónak, mások pedig Istennel egylényegűnek tartották őt. Végül is a niceai zsinat a homouszion meghatározás mellett foglalt állást 325-ben. Érdekes álláspontot képviseltek a doketisták is, akik azt mondták, hogy Krisztus nem volt igazi ember, csak látszatteste volt, s szenvedése is csak látszat volt.

Elolvasom »

Miért tölt egy ember 44 napot éhezéssel egy 10 milliós metropolis légterében? Tiltakozik valami ellen? Netán büntetésből zárták oda, mint régen a középkorban volt szokás? Esetleg figyelmünket szeretné felhívni valamilyen fontos dologra, amely mellett nap mint nap elsétálunk?

Elolvasom »

Gyermekkori emlékeim között szerepel egy furcsa esemény, amely Sopronban játszódott le. Valamikor a 80-as évek vége felé, a rendszerváltás környékén több tucat zarándok érkezett a Hűség városába, mert egy lelki vezető azt az üzenetet kapta felsőbb szellemi lényektől, hogy a Lőverekben, egy bizonyos helyen és időben jön vissza az Úr Jézus Krisztus. A hír hallattán sokan éjszakáztak a szabad ég alatt, hogy le ne maradjanak a fontos eseményről, a média képviselői is várakozással figyelték az eget. A csoda azonban elmaradt, a Reiki-s csoport pedig – akiktől a „prófécia” eredt – különböző elméletekkel próbálta ezt magyarázni.

Elolvasom »

„Most azért megmarad a hit, a remény,a szeretet, e három, ezek közül pedig legnagyobb a szeretet.” (1Kor 13,13)

Megjelent: JelIge 21. szám

Elolvasom »

Az animációs filmek fénykorát éljük. Régebben csupán elvétve találkoztunk egy-egy rajzfilmmel a mozik műsorán, akkor is csak a matinék között, addig most már főműsoridős, a felnőttek számára is élvehető alkotások töltik ki a mozikínálat jelentős részét.

Elolvasom »